Steven J. Fowler versei
- Részletek
Steven J. Fowler 1983-ban született Truro-ban, az Egyesült Királyságban. Költő, avantgardista, performer, szerkesztő és kurátor. Londonban él. Hét verseskötete jelent meg, költeményei huszonegy nyelven olvashatók. Olyan szervezetekkel működik együtt, mint a Tate Modern, a British Council és a Wellcome Collection. Honlapja: www.stevenjfowler.com
Nem támadnak meg a medvék
Ez ólálkodik a sötétben,
a vegetarianizmus
barátságos története.
Livia azt mondja, kenyér van az orrban
és a torokban.
A vadállatok szelídek voltak,
amikor ezt mondta,
rámutatva ezzel az étel és élet közötti
összefüggésre, ami, tudhatjuk, egy kémiai reakció
eredménye; a napfény
anyagkomplexumokat épít
a növényekben,
amiket aztán felemésztenek
az állatok, hogy belőlük gyűjtsenek erőt
szaporodáshoz, növekedéshez.
És ez ne lenne elég neked?
Végignézni, hogy lesz belőle termékeny föld,
a metabolizmus folyamatát, amivel az élő
organizmus elnapolja a pusztulást?
A görög változás vagy változtatás szóhoz
pusztán hasonulva, az organizmusok
elfogyasztják az ételt, és kiválasztják a hulladékot.
Megtámadtak a medvék
Olyan törékenyek,
ezért kérdik ők,
ott fenn, akiket nem lehet
szeretni, miért nem tud engem szeretni senki?
Mintha vak medve harapdálná a tökeimet,
ez az est egy helyesbítési kérelem.
A gát a víz nyomába ered,
a kényszer a természet nyomában
kerül folyóiratba.
Kettőt kellett elszenvednem,
egy futó-
és egy versmaratont.
Két kutyával, két szukával
szövetkezem.
Szóval ha csendben
megvitathatnánk a nap levelét,
ami örökre
az agyamba égett,
elmondhatnám, hogy egy kurva volt,
a múzeumok fájdalmával
körbevéve.
Előfordul, hogy egy történet,
mint egy férfi, aki azt képzeli
a prostiról,
különleges a számára,
akár az élet,
csak mondja és mondja és mondja, míg már
arra gondolsz, csakis saját hosszának paródiája lehet.
Fenyvesi Orsolya fordításai
(Az angol eredetivel összevetette: Mezei Gábor)