Székely-Balogh Szilvia: Gaia

Részletek

Írta: Székely-Balogh Szilvia

A köldöknél sokáig időztek

Először körbejártak,
mértek, rajzoltak minden oldalról.
Feljegyzéseket vezettek a légzésről,
táblázatokba szedték a kibocsátott hő fluktuációját,
hegyes tűvel fúrtak le a mélybe.
Könnyen szaladt a vas a húson át,
egészen a csontig.
Minden rétegből mintát vettek,
alaposan kielemezték.
Leszivattyúzták a nyálat,
és az orrot feltöltötték
a kinyert folyadékkal.
A hajszálakat először szálanként tépték ki,
később villanyborotvával kopasztották.
A felszabaduló részekre barázdákat véstek.
A bőr alá tintát fecskendeztek,
gyönyörű mintával ékesítették.
A köldöknél sokáig időztek,
kitágították, hogy
elérjék a bensőségeket.
Kiemeltek mindent, ami érdekes:
a tüdőt, a májat, a veséket.
Páran megmászták a mellet,
apró zászlókat tűztek a tetejére.
A lábnyomaik belesüppedtek az állott bőrbe.
A fogakból apró darabokat fűrészeltek le:
magukon hordták amulett gyanánt.

Székely-Balogh Szilvia fuvolaművész, -tanár. Budapesten született 1987-ben. Versei, novellái többek között a Székelyföldben, az Irodalmi Jelenben, a Szófa Új hang rovatában, a Népszava Nyitott mondatában jelentek meg. Állandó szépirodalmi rovata van a Képmás Magazinnál. Egyfelvonásos drámáival többször nyert a Fiatal Drámaírók Házának pályázatain. 2026-ban elnyerte az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjat.