Negyvennégy éves vagyok. A tortán kétszer négy gyertya van. Nem bírom őket egyszerre elfújni. Ajándékba egy bőrkötésű naplót és egy töltőtollat kapok. Nagyon tetszik, kényelmes írás esik vele a vastag papíron.

Az öltözőben belefutok egy régi ismerősbe, Kiss Misibe, aki korábban testépítő volt, de még mindig akkora a háta és a karja, mintha egy génmódosított szuperember lenne, akit kizárólag azért hoztak létre, hogy lenyomja Hulkot.

Újraolvasta a névlistát. Erőlködött, de nem tudott visszaemlékezni, pontosan melyik névnél is történhetett a baleset.

A víz szinte hideg, a színe pedig tényleg olyan türkiz, mintha üvegben gázolna, lelát a barázdás homokig. Gyengéden átmossák a hullámok. Addig lebeg, amíg fázni kezd, addig csókoltatja magát a nappal, amíg már égeti.

Fiaskók elől a famíliák külföldre küldték a tengelyferdüléses férfiakat. Miután hazatértek, az egész család láthatta, hogy a levegőváltozás milyen jót tett.

 A külvilággal rég nem érintkeznek, nem vágyják a találkozások kényszerét. Üvegházuk bővelkedik málnában, igyekeznek a poloskákat távol tartani.