Mindenki másképp gondozza

Részletek

Górász Péter beszámolója a MISZJE nemzetközi kulturális fesztiváljának második napjáról

A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) Így gondozd a kultúrádat! címmel rendhagyó nemzetközi kulturális fesztivált szervezett április 19-én és 20-án a Lumen kávézóban. Meghívott vendégeik az intézményes keretek feltárásával, a kulturális értékek létrehozásának gyakorlati problémái felől közelítve beszélgettek művészetről, elsősorban irodalomról. A MISZJE azokat az érdeklődőket csalogatta a Palotanegyedbe, akiket nem csupán az egyes nemzetek kultúrája, hanem a közöttük kibontakozó párbeszéd lehetősége sem hagy hidegen. Az eseménysorozat második napján az érdeklődők között voltam én is; lássuk, mi történt pénteken!

Az első program délután négy órakor kezdődött. Érsek Nándorral, a Scolar Kiadó vezetőjével, dr. Kabai Eszterrel, az Artisjus jogi igazgatójával, dr. Lábody Péterrel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Szerzői Jogi Főosztályának vezetőjével és Sárközy Bencével, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatójával, a Sárközy és Társa Irodalmi Ügynökség alapítójával dr. Grad-Gyenge Anikó, a BMG Üzleti Jog Tanszékének vezetője, a MISZJE elnökségi tagja beszélgetett. Érsek és Sárközy az európai könyvpiac működéséről szóltak: a nagy könyvkiadók saját szerződéstípussal dolgoznak, szerkesztőik azokat a könyveket veszik meg, amelyeket saját szempontjaik alapján érdekesnek tartanak. A jogi szabályozás nem befolyásolja különösen a piacot, a kiadók a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően kereskednek a jogokkal. A beszélgetés résztvevői a kevésbé tájékozott szerzők megnyugtatásaképp azt is hozzátették, Európában általában a szerzőt védik jogi eseteknél. Az e-könyvek különleges helyzete is szóba került, a digitális (ebből adódóan a szó szoros értelmében kézbe nem vehető) platform ellenére az elektronikus könyvet is hasonló figyelemmel és szakértelemmel kell megtervezni és kiadni, mint egy papíralapú kötetet. Egy könyv digitalizált változata még nem elektronikus könyv. A digitális kiadványok olvasottsága ugyanakkor sokkal pontosabban mérhető, mint elődeiké: az Amazon books révén az illetékesek azt is mérni tudják, hogy a vásárló hányadik oldalig olvasta el e-könyvét. Az elektronikus kiadványoknak köszönhető az is, hogy manapság egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hagyományos könyvek külső megjelenésére, hiszen ez az a mutató, amiben egy nyomtatásban megjelent kötet egyértelműen túlszárnyalja a digitális változatot. A beszélgetés zárógondolataként a beszélgetőpartnerek azt is elmondták, a magyar könyvpiac jelentős a régióban és szerencsére barátságos a légkör.

A második szekcióban Roginer Oszkár irodalomtörténész beszélgetett külföldi irodalmi fesztiválok szervezőivel. Karácsonyi Zsolt (Kolozsvári Kikötő), Vera Papić (KikindaShort) és VladPojoga (Z9Festival, Nagyszeben) válaszoltak a moderátor angol nyelven feltett kérdéseire. Karácsonyi Zsolttól megtudhattuk, hogy a Kolozsvári Kikötő több mint fesztivál; a pezsgő irodalmi életnek, valamint a városban tanuló egyetemistáknak köszönhetően évről évre egy olyan fórumot sikerül létrehozniuk, mely elsősorban a fiatal írókat vonzza, az ő számukra biztosít megjelenést. A KikindaShortra a világ minden részéről érkeznek szerzők. E szerbiai fesztiválon is a fiatal íróké a főszerep; a rendezvény alatt a szervezők interjúkat készítenek a meghívottakkal, melyeket később az interneten tesznek közzé. A Z9Festival a szó szoros értelmében is egyetemi rendezvény, eredetileg diákfesztiválnak indult, s a mai napig diákok szervezik több egyetem égisze alatt. A rendezvény programjaira kilenc országból érkeznek a meghívott vendégek. A felmerülő pénzügyi nehézségek áthidalása mindhárom kulturális fesztivál esetében kardinális kérdés. A több forrásból remélt támogatások bizonytalan időben érkeznek; s ez a legnagyobb probléma, hiszen így csak az utolsó pillanatban derül ki, pontosan mennyi pénzt lehet ráfordítani az eseményre. Kellemes teher, hogy az évről évre nagyobbra növő rendezvények így egyre több munkát igényelnek, és a szervezők sorát folyamatosan bővíteni kell.

A pénteki nap utolsó MISZJE-programja szerb nyelven folyt. Csordás Gábor költő, műfordító beszélgetőpartnerei Radoslav Petković és egy meglepetésvendég, Igor Marojević írók voltak. A közönség szerbül nem értő tagjai számára többen is vállalkoztak szinkrontolmácsolásra; én abban a szerencsében részesültem, hogy a komor, feszült (ám épp emiatt roppant őszinte és tanulságos) eszmecserét Kollár Árpád író, a MISZJE elnöke interpretálásában élvezhettem. A szerb irodalom rendkívül nehéz helyzetben van ‒ halhattuk a két szerzőtől. Az irodalmi folyóiratokat kevesen olvassák, a szerb műveket még arányait tekintve is kevés idegen nyelvre fordítják le, egyedül talán Németország igazán befogadó ebben a tekintetben. Szerb kultúrpolitika valójában nem létezik! ‒ fakadt ki Marojević. A hallgatóság soraiban ülő szerb és szerbül beszélő magyar pályatársak szerencsére nem tartották vissza véleményüket, így a beszélgetés vége felé izgalmas vita bontakozott ki a közép- és kelet-európai régió országaiban működő irodalmi élet nehézségeiről.

A MISZJE első nemzetközi kulturális és művészeti fesztiválja második napjának szakmai programjait kötetlen beszélgetés, majd a szerb Organizam zenekar koncertje zárta a Lumenben, így a változatos témákat egy korsó sör mellett pörgethettem át újra a fejemben. A fesztivál teljesen új szempontokat adott a kortárs művészet értelmezéséhez. Emlékeztetett, hogy a nyelven alapuló művészi formák is képesek az egyes nyelvek között létezni. Egy biztos: legközelebb az összes napra elmegyek.