Szabados Attila versei
- Részletek
- Írta: Szabados Attila
Úgy kezdődött, hogy írni akartam
Boldogok és boldogtalanok dala
Úgy kezdődött, hogy írni akartam
nem is egy, hanem rögtön két verset.
Párban: Boldogok dala, Boldogtalanok dala.
Ezek lehetnének, gondoltam, amik mindenféle
listákra kerülnek, ha jön az év vége,
és a kényszer, hogy összegezzünk.
Láttam magam előtt a két verset,
az elcsépeltnek mondott
címmegjelölést, a sorokat,
az aligha szándékos rímeket.
Fejben kellemesen szabálytalanra
tördeltem őket. Kibontottam
egy Mountain Dew-t. Meleg volt
aznap, nagyon meleg. Ahogy
rágondoltam a szénsavra,
minden összeállt: írjam meg
a Boldogok és boldogtalanok dalát
a hűvös szobában, amit nyáron
szeretünk, de szeptembertől
májusig panaszkodunk, hogy
nincs elég fény. A Boldogok dala
és a Boldogtalanok dala az eredeti
terv szerint amúgy is majdnem
teljesen egybevágtak – csak
egyetlen versszak lett volna
különböző. Fifikásan, hogy egymásba
zuhanjanak, akár két feketelyuk.
Azt akartam, hogy elgondolkozzak
a boldogság és boldogtalanság fogalmairól.
Ennyi talán elég, hogy most már megnyugodjak.
Az igazság nyomában
Elvesztettem egy kis pénzt,
azaz nem találom sehol. Félszázezer,
így talán komolyabban hangzik.
És nem az a baj, hogy már rendelt
helye volt, vízszámlára kellene,
és könyvet is akartam venni, főzni
több napra, ilyesmik, nem ez
a baj, nem elittam, nem költöttem
asztrológiára, sorsjegyekre, megvan
a pillanat, szorongatom
a franciaborítékot, és a nagy
rohanásban, két szerepem között
biztosan kicsúszott, kerestük
mindenütt, ez a baj, lehet, vagy,
gondolom, hogy egy versért ennyit
kell fizetni, kit érdekel, a baj,
hogy tudom, elveszett, nincs meg,
nem érted? hol van?
Szabados Attila 1999-ben született Debrecenben, Budapesten él. Első kötete: Vérsűrűség (2024, Kalligram). Ma inkább a szerelmeimre gondoltam című második verseskötete 2026 őszén jelenik meg a Magvető Kiadónál.
