
Seres Lili Hanna: Apollón
- Részletek
- Írta: Seres Lili Hanna
A levegő remeg, vele a város. / Madár károg, varjú az, a jelenetből / hogy felriasszon: amit megpillantok, / jogcím nélkül nézem.
A levegő remeg, vele a város. / Madár károg, varjú az, a jelenetből / hogy felriasszon: amit megpillantok, / jogcím nélkül nézem.
tizenharmadik töredék, / pócsmegyer, huszonhárom feb- / ruár kilenc, csütörtök, tá- / mad a látszat, bár a való- // ság őrzi nyugalmát
Mert az a tény igazán rémes (mint ásványzöld / portalanított műbőr fotelben mozdulatlanul ülni / bénító plafonfények árnyéktalan robotvilágában), hogy / kitapintható benne a fix kamatozással együtt járó / alacsony THM, ami a születésétől fogva / együtt növekszik vele.
A kétszintes / házak nyugati oldalán / növő sásliliomok / porzóiból // kinyert tinktúrát? / Varangy hasnyálmirigyét?
amikor elhalkul a sivítás még szendergek kicsit / a galambok rendíthetetlenül burukkolnak / de csukott szemmel is tudom / az élet ennél sokkal kegyetlenebb
Térdig álltunk a bányató vizében, hogy / naphalakat fogjunk puszta kézzel. A fák / alatt lányok álldogáltak, de nem minket / figyeltek. Idősebb fiúk közeledtek az úton, / feléjük nyújtogatták nyakukat. Kopjatok le, / mondták, mikor odaértek, s a gyökerek közt / rejtőzködő naphalak a mélybe úsztak.