Ki fél, lehúzza estig a félelem-spirál, / és háztalan huzatban az éj forog vele.

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban