majd mezítlábas táncra kelt / ajkáról leolvastam a saját képmására formált mondókát hogy / bab-bab-ba bab-bab-ba

megérzed majd / ziháló lélegzetét, mint / függöny mögött a titkokat

Elképzeljük magunkat a darálóban: / ilyen hát egy teherhajó gyomra, / amint megkerüli Európát – éjjelente / hullákat okád a vízbe emlékeztetőül.

azt hitted, / a végén téged / is elrejtenek

Íme, a kert. Gyertek beljebb, / lányok, kövessétek a hangom

Hogy itt lakom, húsz éve tán, / sok történt meg énvelem. / Sok év eljött, majd messze szállt, / rájuk csak emlékezem.