Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Góz Adrienn: Jozefa éneke

Fotó: A szerző archívuma

Apánk fizet. / Most fizessen, ne amikor meghal.

Bővebben ...
Próza

Szerényi Tamás: Karácsonyfadísz

Fotó: Farkas Zénó

A kérdések elpárolognak, mint az izzadság, érzem, a hátamat veri a víz, megint korán jött a nyár. Május elseje van, plusz Európa-nap, az egyik standnál hurkapálcára ragasztott EU-s zászlócskákat osztogatnak, de nem kéri senki, csak a lufikat.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Déri Anna: Albínó gorillával a strandon – májusi-júniusi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Számomra a nyár nemcsak a pihenés, hanem az elmélyülés időszaka is. Ilyenkor különösen jólesik belemerülni folyóiratokba, hiszen a nyári szabadság során ráérek elidőzni egy-egy vers, novella vagy tanulmány fellett. Ebben a lapszemlében a májusi és júniusi lapszámokból válogattam.

Bővebben ...
Költészet

Krolikowski L. Lilian: Hol található a boldogság?

Fotó: A szerző archívuma

Nem voltál a királylány sótlan levesében. / Flanery O’Connor lupusza utáni pávatáncában

Bővebben ...
Költészet

Bánki Benjámin versei

Fotó: Farkas Dominik

jakuzzimelegben hűlt ki testük / hotelerkélyről zuhantak alá

Bővebben ...
Költészet

Kugler Viktor versei

Fotó: Scheidl Boglárka

teleálmodtam szörnyekkel / a szobát, közben felszáradok.

Bővebben ...
Műfordítás

Esther Kinsky (f. Blaschtik Éva): Messzebb látni

Fotó: Heike Steinweg

A délnyugati láthatár előtt emelkedő fal, úgy láttam, megnőtt, sokféle kékben, a földgörbület fölött közvetlen sötétlilában, a legfelső párarétegekben galambkékben játszó duzzanatként domborodott a tekintetem felé, a levegő mozdulatlan volt, és nyúlós.

Bővebben ...
Költészet

Nagy Márta Júlia versei

Fotó: A szerző archívuma

Irizáló, kékeszöld gömbök egy kirakatban / a hamis istenek

Bővebben ...
Próza

Triebl Zsuzsanna: Körkötőtűk

Fotó: a szerző archívuma

A kötéspróba kijött-e, kérdezte tettetett közömbösséggel. Milyen kötéspróba, kérdezett vissza Sára, miközben megküzdött egy különösen szoros szemmel. A mama összeszorította az ajkát, és rántott egyet saját gombolyagján, hogy könnyebben szaladjon a fonál. Még hogy milyen kötéspróba, dohogott, legalább ennyit megtaníthatott volna az anyád.

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Unakit

Fotó: a szerző archívuma

Kereszt autója furcsa volt. Egy régi BMW, amiben nem működött a sebességmérő, az volt a csoda, hogy egyáltalán elindult. Attól tartottam, ha felnyitom a motorháztetőt, a motor helyett egy seprűt találok benne.

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: A tápláléklánc csúcsán

Fotó: a szerző archívuma

Ugyanaz a póló lehetett rajtunk, más méretben, és ugyanazt a sapkát viselte, amit én a horgászosztályon vettem. Pedig Tibinek legjobban a babarózsaszín és hamupipőkekék állna. De a nagybátyám vadász és halász, és nem célja a ragyogás.

Bővebben ...
Próza

Meggyes Viola: Boszorkányok az Alföldön

Fotó: a szerző archívuma

A tarkóm bizsergett. Lassan körülnéztem, közben éreztem, mintha valaki mögöttem lenne. Hirtelen fordultam hátra, láttam elsuhanni. Rohanni kezdtem az ösvény felé. Hallottam, hogy a nyomomban van.

Bővebben ...

Sztercey Szabolcs versei

A másik apával sokat beszélgetnek, határozott a nevetése, jó vele a szeretkezés. / A másik anya csak a háttérből figyel, ritkán javít bele a beszélgetésbe, néha egy pillanatra / átveszi a gyereknevelést. Ő pedig boldog ebben a vendégéletben.

az erasmus-családmodell

Elfogadták a vendéganyai jelentkezését, így fél évet egy másik család része lehet.
Kíváncsi volt, hogy milyen mást is szeretni azokon kívül, akiket muszáj.
Kedvesen és bizalommal fogadják, majd körbevezetik átmeneti otthonában.
Majdnem akkora, mint az ő lakásuk otthon, de mindenből valami megfoghatatlan frissesség árad.
A család mesél az egymás közötti viszonyokról. Egyszerű, de fontos mondatokban beszélnek.
Első este az eredeti anya olvas a fiúnak, másnap már ő, egy ideig most többnyire én leszek anyu,
mondja. A kisfiú szebb, mint az ő gyereke, arányosabb az arca. Választékosan beszél és kérdez,
kíváncsi, hogy néznek ki az érzések, hogy milyen anyagból vannak, ő látni akar néhányat.
Szülinapjára kirakós boldogságot vagy melankóliát szeretne, hogy megismerje az egészet.
De hát olyan nincs, válaszol mosolyogva, majd azt érzi, hogy akár az ő fia is lehetne ez a gyerek.
A másik apával sokat beszélgetnek, határozott a nevetése, jó vele a szeretkezés.
A másik anya csak a háttérből figyel, ritkán javít bele a beszélgetésbe, néha egy pillanatra
átveszi a gyereknevelést. Ő pedig boldog ebben a vendégéletben.
Amikor felhívja az otthoniakat, óvatosan meséli férjének és kisfiának, hogy milyen jó itt, de
azért várja, hogy mehessen haza. Megszereti a kellemes krémszínű falakat, a függönyök tapintását.
És nem tudja eldönteni, hogy miért jobb itt, mint otthon. Fél, hogy nem akar majd hazamenni.
A bűntudat hiánya, ami a legijesztőbb. De nem meri megkérdezni, hogy maradhat-e örökre.
Hamar eltelik a hat hónap, búcsúzóul gyerekrajzot kap, fekete zsírkréta a szeme.
Amikor hazaérkezik, olyan belül minden, mintha rosszul rakták volna össze.
Férje és kisfia kedvesen fogadják, de mintha először találkoznának vele.
Megölelik és érzik, hogy van valami, ami nem az övék többé. Elkallódott játékfájdalom van benne.

 

tisztogatás

anyu késő éjszaka jött haza valahonnan
kicsit büdös volt és nyugodt
alig ölelt meg de éreztem hogy a szívéből jön a szag
és el kellett fordítsam a fejem

 

Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron él, majdnem mérnök lett, de közben elkezdett verseket írni és végül filmrendezés szakon szerzett diplomát. Első kötete, A nyelvtani közép 2017-ben jelent meg, a második Plüssbolygó címmel készül. Rövidfilmeket is rendez.