Azóta nem szólalsz meg / édesapád nyelvén. / Ezek a mondatok is csak annyira engednek / közel másokat, mint egy korlát / a szakadékhoz és nem látszik, / hogy a perem túloldalán papírvékony / biztonsági háló feszül

Ha behunyom a szemem, a sötétben is szavakat látok. / Rád gondolok, és szavakból állsz. / Céklalé meg Hupikék Törpikék-kazetta. / Azt hiheted, hogy ezek tárgyak.

Nyúlmáj és rózsatűz, a Sár-hegyen / turistagyár, versenyző záporok.

tudnak valamit vagy blöffölnek / a béna tetoválások tulajdonosai / a nyaralók íme megállítják az időt / nem inflálódik tovább ez is valami

Csodálatos pontossággal dől a fa, elpattan pár gömb, / és csak-a-szokásos makacskodik még egy picit a sütőben. / Vonatra ülnék, de már nincs visszaút. / A család szent és érthetetlen, / így érett lelkiismerettel eszek végig mindent. Felnőtt adagokban.

letépett bőrdarabokat gyűjtök az ölemben / megszáradnak és karcolják a combom / szaros macskaalmot főzök a balkonon / gondosan összecsomózva / nem csukom le a zongorafedelet / nem söpröm le a talpam mielőtt bemászok melléd / fenekem az ágyékodhoz tolom / és mintha aludnék / mélyeket szuszogok / behúzom a fejem a vállaim közé / jobban odaférj fölöttem egy másik lány szájához